A klímaváltozás elleni küzdelem már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább üzleti imperatívusz. Az elmúlt években a méltányos klímaátmenet fogalma jelentős figyelmet kapott a vállalati világban. Ez a megközelítés egyesíti a környezeti fenntarthatóságot a társadalmi igazságosság szempontjaival, és 2025-re várhatóan meghatározó eleme lesz minden progresszív üzleti stratégiának.
A méltányos klímaátmenet koncepciója elismeri, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérés nem lehet sikeres, ha figyelmen kívül hagyja a társadalmi és gazdasági következményeket. A Federal Reserve Bank of San Francisco friss elemzése szerint azok a vállalatok, amelyek integrálják a méltányossági szempontokat klímastratégiájukba, 28%-kal nagyobb valószínűséggel teljesítik hosszú távú fenntarthatósági céljaikat.
“A méltányos átmenet nem jótékonykodás, hanem stratégiai szükségszerűség,” nyilatkozta Maria Mendiluce, a We Mean Business Coalition vezérigazgatója a Financial Times Business Sustainability konferenciáján. “Azok a vállalatok, amelyek figyelmen kívül hagyják a társadalmi szempontokat dekarbonizációs útjukon, jelentős megvalósítási kockázatokkal szembesülnek.”
A méltányos átmenet üzleti beépítése nem egyszerű feladat. A McKinsey legújabb fenntarthatósági jelentése szerint a globális vállalatok 65%-a küzd azzal, hogy hogyan egyensúlyozzon a klímacélok és a társadalmi megfontolások között. Különösen nehéz ez az energiaintenzív iparágakban, ahol a gyors átállás munkahelyek elvesztésével járhat.
Az International Labour Organization adatai szerint a tiszta energiára való átállás globálisan 24 millió új munkahelyet teremthet 2030-ig, de bizonyos szektorokban jelentős munkahelyvesztés is várható. Ez az aszimmetria komoly kihívást jelent a vállalati vezetők számára, akiknek egyidejűleg kell kezelniük a klímaváltozást és a társadalmi hatásokat.
A méltányos klímaátmenet stratégiát sikeresen alkalmazó vállalatok néhány közös jellemzőt mutatnak. Átfogó érintetti bevonást valósítanak meg, beleértve a munkavállalókat, a helyi közösségeket és a beszállítói láncokat. Ezek a cégek a rövid távú költségek helyett a hosszú távú értékteremtésre összpontosítanak.
A Unilever példája különösen tanulságos. A vállalat méltányos átmenet programja magában foglalja a 400 millió eurós Climate & Nature Fund-ot, amely a beszállítói láncban dolgozó kistermelők támogatását célozza a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok elsajátításában. Az eredmény: 2023-ra 35%-kal csökkentették ellátási láncuk kibocsátását, miközben javították több mint 100,000 kistermelő megélhetését.
A méltányos átmenet sikeres megvalósításához strukturált megközelítés szükséges. Az ERM tanácsadó cég által kidolgozott keretrendszer négy kulcsfontosságú lépést javasol: átfogó hatásvizsgálat, az érintettek korai bevonása, mérhető célok kitűzése, és a haladás rendszeres nyomon követése.
“A méltányos átmenet nem egyszeri projekt, hanem folyamatos utazás,” magyarázta Katherine Neebe, a Duke Energy fenntarthatósági vezetője a Bloomberg Green Summit-on. “Szükséges a folyamatos újraértékelés és alkalmazkodás az érintettek visszajelzései alapján.”
Az Európai Unió 2023-ban elfogadott Méltányos Átmenet Mechanizmusa és az USA Inflation Reduction Act klímafinanszírozási rendelkezései egyaránt hangsúlyozzák a társadalmi szempontokat. Az Oxford Economics elemzése szerint ezek a szabályozási keretek várhatóan felgyorsítják a méltányos átmenet beépítését az üzleti stratégiákba 2025-ig.
A befektetői nyomás is erősödik. A Climate Action 100+ kezdeményezésben résztvevő 700 intézményi befektető, amelyek együttesen 68 billió dollárnyi vagyont kezelnek, már nemcsak kibocsátás-csökkentési célokat, hanem átfogó méltányos átmenet stratégiákat is elvárnak a portfóliócégeiktől.
A méltányos klímaátmenet mérése is fejlődik. A World Benchmarking Alliance által kidolgozott Just Transition Assessment Framework 450 nagy vállalatot értékel három dimenzió mentén: klímaambíció, munkavállalói méltányosság és közösségi támogatás. A 2023-as eredmények szerint a vizsgált vállalatok mindössze 17%-a rendelkezik átfogó méltányos átmenet stratégiával.
A technológia kulcsszerepet játszik a méltányos átmenet megvalósításában. A Shell digitális képességfejlesztő programja például átképzési lehetőséget biztosít a fosszilis üzemanyag ágazatban dolgozók számára a megújuló energia szektorban való elhelyezkedéshez. Ez a megközelítés egyesíti a dekarbonizációt a társadalmi felelősségvállalással.
2025-re a méltányos klímaátmenet várhatóan az üzleti fenntarthatóság központi elemévé válik. A Boston Consulting Group előrejelzése szerint a Fortune Global 500 vállalatok 70%-a fog rendelkezni formális méltányos átmenet stratégiával a következő két évben, szemben a jelenlegi 25%-kal.
“A következő két év kritikus lesz,” állítja Sandra Roling, a The Climate Group üzleti programjainak vezetője. “A vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy a méltányos átmenetet opcionális kiegészítőként kezeljék – ez alapvető versenyképességi tényezővé válik.”
A méltányos klímaátmenet sikeres integrálása az üzleti stratégiába öt kulcsterületre koncentrál: munkavállalói átképzés és támogatás, közösségi konzultáció és befektetés, beszállítói lánc transzformáció, diverzitás és inklúzió a klímamegoldásokban, valamint transzparens jelentéstétel.
A jövő üzleti vezetői számára a méltányos klímaátmenet nem csupán etikai kérdés, hanem stratégiai imperatívusz. Ahogy a világgazdaság a karbonsemlegesség felé halad, azok a vállalatok, amelyek képesek egyensúlyt teremteni a környezeti célok és a társadalmi igazságosság között, jelentős versenyelőnyre tesznek szert.
A méltányos klímaátmenet beépítése az üzleti stratégiába 2025-ig már nem opcionális, hanem szükséges lépés minden olyan vállalat számára, amely fenntartható módon kíván működni egy gyorsan változó világban.
