A Közép-Ázsiai régió legújabb szereplőjeként Türkmenisztán váratlanul bejelentette, hogy 2026-ig teljeskörű szabályozási keretrendszert tervez bevezetni a kriptovaluták és blockchain technológia számára. Ez a lépés jelentős fordulatot jelent az eddig elzárkózó ország gazdaságpolitikájában, amely most a digitális innovációk felé nyit.
A türkmén kormány tervei szerint az új szabályozás nemcsak a kriptovaluta bányászatot és kereskedést legalizálja, hanem átfogó keretrendszert biztosít a blockchain alapú vállalkozások számára is. A kezdeményezés része annak a nagyobb gazdasági diverzifikációs stratégiának, amely csökkentené az ország függőségét a földgáz- és kőolajexporttól.
“Türkmenisztán felismerte a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket és elkötelezett amellett, hogy modern szabályozási környezetet teremtsen a blockchain technológia és a kriptopénzek számára,” nyilatkozta a türkmén pénzügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője a helyi médiának.
A régió geopolitikai és gazdasági szakértői meglepődtek a bejelentésen. Az ország, amely a világ egyik legelzárkózóbb államaként ismert, ritkán tesz ilyen előremutató lépéseket a pénzügyi innovációk terén. A CoinDesk elemzése szerint ez a fordulat részben a szomszédos országok, különösen Kazahsztán és Üzbegisztán sikeres kriptovaluta stratégiáinak köszönhető, ahol a bányászati tevékenységek jelentős adóbevételt generálnak.
A türkmén kormány terve három fő pillérre épül. Először is, létrehoznak egy speciális szabályozó hatóságot, amely felügyeli a kriptovaluta műveleteket. Másodszor, bevezetnek egy engedélyezési rendszert a bányászati tevékenységekhez, kihasználva az ország olcsó energiaforrásait. Harmadszor, adókedvezményeket biztosítanak a blockchain startupok számára, hogy ösztönözzék a külföldi befektetéseket.
Alex Gladstein, a Human Rights Foundation technológiai igazgatója a Bloomberg Cryptónak nyilatkozva óvatosságra intett: “Miközben üdvözöljük a kriptovaluták terjedését globálisan, kérdéses, hogy egy autoriter rezsim valóban elkötelezett-e a decentralizált pénzügyi rendszerek mellett, vagy csak az irányított gazdasági hasznot látja bennük.”
A türkmén hatóságok hangsúlyozták, hogy a szabályozás kialakításánál figyelembe veszik a nemzetközi legjobb gyakorlatokat és együttműködnek regionális partnerekkel. Az országban már folynak kísérleti programok, amelyekben korlátozott számú vállalatnak engedélyezik a kriptovaluta bányászati tevékenységet a Karakum-sivatag szélén található új ipari zónában, ahol napenergia-farmok biztosítják az áramellátást.
Az MIT Technology Review szerint a türkmén kezdeményezés egy nagyobb közép-ázsiai trendet tükröz, ahol az országok a “Digitális Selyemút” részeként pozícionálják magukat, összekapcsolva Kelet-Ázsiát és Európát nemcsak fizikai infrastruktúrával, hanem digitális gazdasági hidakkal is.
A helyi lakosok vegyes érzelmekkel fogadták a hírt. A fiatal, technológiában jártas türkmének izgatottak a potenciális lehetőségek miatt, miközben az idősebb generáció szkeptikusabb az új digitális eszközökkel kapcsolatban. A kormány ezért oktatási programokat is tervez, amelyek segítenének megismertetni a lakossággal a blockchain technológiát és a kriptopénzek használatát.
A nemzetközi kriptoközösség figyelemmel kíséri a fejleményeket, különösen azt, hogy Türkmenisztán mennyire lesz képes kiépíteni a szükséges technikai infrastruktúrát és biztosítani a megfelelő jogi környezetet. A Chainalysis adatai szerint a közép-ázsiai régióban már most is jelentős a kriptovaluta-adaptáció, bár nagyrészt informális csatornákon keresztül.
A türkmén kormány szerint az új szabályozás nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem segíti az ország pénzügyi rendszerének modernizálását és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítését is. Az országban a bankrendszer fejletlensége miatt a lakossági pénzügyi szolgáltatások korlátozottak, így a kriptomegoldások valós alternatívát jelenthetnek sok türkmén számára.
Miközben Türkmenisztán a kriptovaluták felé nyit, kihívásokkal is szembe kell néznie, beleértve a szakképzett munkaerő hiányát, a kiberbiztonságot és az internetelérés korlátozottságát. Ezek a kihívások jelentik a legnagyobb akadályt a sikeres implementáció előtt, de a kormány szerint már dolgoznak a megoldásokon.
Ahogy a 2026-os határidő közeledik, a világ figyelni fogja, hogy Türkmenisztán képes-e átalakítani gazdaságát és bekapcsolódni a globális kriptoökoszisztémába, vagy ez a kezdeményezés is csak a sok be nem váltott ígéret egyike marad.
